Fenntarthatóság, jövőtervezés:
Sárbogárd civil szervezetei és a lakosság tájékoztatása, bevonása a város fejlesztési folyamataiba
Szakmai beszámoló a Falu Város Egyesület által megvalósított TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2019-00055 – azonosítószámú projektről
A Sárbogárdi járás, relatív jó helyzete ellenére az ország legfejletlenebb járásai közé tartozik. A város rendelkezik településfejlesztési koncepcióval és integrált településfejlesztési stratégiával is, ezen dokumentumok mentén az elmúlt években az Önkormányzat több pályázatot nyújtott be és valósított meg sikeresen, összesen mintegy 3,5-4 mrd Ft értékben. A projekt előkészítése során tartott megbeszéléseken felmerült, hogy a település erőforrásai, a lakosság és a civil szervezetek aktivitása nélkül a város belső perifériahelyzetből való kitörése szinte lehetetlen, ehhez közösségfejlesztés szükséges. Az elnyert projektekhez minden esetben kapcsolódik tájékoztatási tevékenység, amely bemutatja az adott projektet. Integráltan, komplex módon egyik pályázat sem mutatja be a lakosságnak, a civil szervezeteknek a projektek összefüggéseit, az azokban rejlő lehetőségeket. A jelenleg futó beruházások mellett már a jövőre gondolva célszerű felmérni, hogy mely területen szükségesek további beavatkozások, milyen lakossági, civil igények, kezdeményezések vannak, amelyekhez csak a tér/lehetőség hiányzik, milyen további hasznosítható adottságokkal rendelkezik a település, ezek kihasználásához, piacosításához milyen feltételek szükségesek. A stratégia, illetve a konkrétumok szintjére lefordított tervezés az egyik alapja egy város fejlesztésének. Dr. Kenessey Gyula Polgármester Úr Sárbogárd legjelentősebb személyiségei közé tartozott, a város az ő vezetése alatt, a két világháború között élte fénykorát. Ehhez akkor mind a külső, mind a belső, prosperáló körülmények rendelkezésre álltak. Annak érdekében, hogy a város ismét fejlődési pályára kerüljön, szükség van egy konszenzuson és kompromisszumon alapuló, konkrét beavatkozásokat is tartalmazó terv elkészítésére, melyet széleskörű társadalmi egyeztetés kell, hogy megelőzzön. A tervet tiszteletből Kenessey-tervnek kereszteltük.
Közhasznúsági jelentések
Igen, ez az utolsó a legfontosabb kérdés. Mert mi is az a pacsker? Alig valaki emlékszik már rá, legfeljebb a nagymamák, dédikék, akik még viselték és kötötték. De mi már tudjuk, hogy a pacsker az a sváb lábbeli, amit az 1700-as évek végén, az 1800-as évek elején hazánkba betelepített svábok, frankok, egyéb német nemzetiségek hoztak magukkal, vagy fejlesztettek ki már Magyarországon, hogy legyen mit a lábukra húzni. Mert óriási volt a szegénység és a nyomor akkoriban, az akkori parasztság, kézművesség mindent felhasznált, ami csak megtermett a házban és a ház körül. A bőr drága volt, inkább jó pénzért eladták, gyapjú meg csak került a juhok bundájából, így aztán kötöttek maguknak lábravalót, és hogy hóban-sárban ne ázzon át, fából klumpát faragtak hozzá. Ezt a tipikusan a gyűjtőnéven „sváboknak” nevezett német nyelvű lakosság viselte, Baranyában pacsker-ként, Tolnában „tutyiként”, még északabbra pedig „Strickeshuh”, vagyis kötött cipő néven.
Helyszín: Bóly, Erzsébet Vigadó, Erzsébet tér 1.
2017. október 7-8.
Egyesületünk, a 2013-ban alakult Falu-Város Vidékfejlesztési Egyesület szívós kutatómunkával feltérképezte a kelet-baranyai svábság jellegzetes viseletének, a pacskernak a tájegységenként eltérő kötési és díszítési technológiáját, ezt archiválta, feldolgozta és célja az, hogy ezt a régi és egészséges viseletet a 21-ik század mindennapjaiba visszaemelje, kötését újratanítsa, viseletét népszerűsítse.
E témában Pacskerkonferenciát szervezünk a Baranya megyei Bólyban, ez év októberében,
melyre szeretettel meghívjuk
Fenntarthatóság, jövőtervezés: Sárbogárd civil szervezetei és a lakosság tájékoztatása, bevonása a ...
Szakmai beszámoló a Falu Város Egyesület által megvalósított TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2019-00055 - azonos...
2015-ös és 16-os mérleg...
Hát ilyen még nem volt! Pacskerről konferencia? Ráadásul nemzetközi? Hát hogy jutott ez eszünkbe? É...
2017. október 7-8. - Bóly, Erzsébet Vigadó...
Szakmai pályázat 2017. Egyesületünk 2017-ben sikeresen pályázott az Emberi Erőforrások Minisztérium...
Működési pályázat 2017. Egyesületünk 2017-ben is sikeresen pályázott az Emberi Erőforrások Minisztér...
Működési pályázat 2016. A honlap a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával készült el...
Szívünk csücske a sváb viselet, azon belül is a sváb pacsker. A régi jó sváb pacsker ugyanis nemcsak...
Turizmusfejlesztés; infrastruktúrafejlesztés; képzéseink; hagyomány és Innováció; hálózatépítés; tég...