Beszámoló az I. Nemzetközi Pacskerkonferenciáról

Bóly, Erzsébet Vigadó

Hát ilyen még nem volt! Pacskerről konferencia?  Ráadásul nemzetközi? Hát hogy jutott ez eszünkbe? És mit lehet beszélni a pacskerről két álló napon át? Egyáltalán, mi az a pacsker?

Igen, ez az utolsó a legfontosabb kérdés. Mert mi is az a pacsker? Alig valaki emlékszik már rá, legfeljebb a nagymamák, dédikék, akik még viselték és kötötték. De mi már tudjuk, hogy a pacsker az a sváb lábbeli, amit az 1700-as évek végén, az 1800-as évek elején hazánkba betelepített svábok, frankok, egyéb német nemzetiségek hoztak magukkal, vagy fejlesztettek ki már Magyarországon, hogy legyen mit a lábukra húzni. Mert óriási volt a szegénység és a nyomor akkoriban, az akkori parasztság, kézművesség mindent felhasznált, ami csak megtermett a házban és a ház körül. A bőr drága volt, inkább jó pénzért eladták, gyapjú meg csak került a juhok bundájából, így aztán kötöttek maguknak lábravalót, és hogy hóban-sárban ne ázzon át, fából klumpát faragtak hozzá. Ezt a tipikusan a gyűjtőnéven „sváboknak” nevezett német nyelvű lakosság viselte, Baranyában pacsker-ként, Tolnában „tutyiként”, még északabbra pedig „Strickeshuh”, vagyis kötött cipő néven.

És hogy kerül ez a pacsker az asztalra? Vagyis miért foglalkozik vele a Falu-Város Vidékfejlesztési Egyesület? Azért,mert mára már közgazdasági tény, hogy a sajátos tudáson alapuló, ritka, nehezen utánozható helyi adottságok egyre inkább felértékelődnek a csaknem mindenütt jelenlevő, globális piacon előállított nagyipari termékekkel szemben.

Ezért aztán Egyesületünk gondolt egy nagyot, és megszervezte az ország első Pacskerkonferenciáját, melyre mindazokat vártuk, akik érdeklődnek a téma iránt, legyen az idős, vagy fiatal, a megyéből való vagy távolabbi vidékről, sváb vagy más nemzetiségű, tehát mindenkit, akit érdekel a téma és hajt a kíváncsiság.

A rendezvényt vidékfejlesztéssel, néprajzzal, néphagyománnyal foglalkozó szakemberek előadásai tették tartalmassá, és múzeumlátogatás, városnézés, liptódi kirándulás és jóízű helyi ételek kóstolása pedig élvezetessé.

Első előadóként a vendéglátó település, Bóly város polgármestere, Hárs József mutatta be a várost és mindazokat a fejlesztéseket, amik az elmúlt években-évtizedekben élhetővé és dinamikusan fejlődővé tették ezt a dél-baranyai települést.

dr. Póla Péter, a Magyar Tudományos Akadémia KRTK tudományos munkatársa nyitó előadásában a „ Helyi erőforrások, helyi termékek reneszánsza a vidéki térségekben” címmel tartott nagyon érdekes és gondolatébresztő előadást. Előadásában kifejtette a globalizáció-lokalizáció, azaz a világméretű és a helyi kisközösségi együttműködésen alapuló gazdasági tevékenységek egymást erősítő, folytonosan változó folyamatait, vázolta a relokalizáció, azaz a tömegméretű előállítással szemben helyben előállított, ezért kevesebb szállítási és egyéb rárakodó költséggel előállítható termelési folyamat előnyeit, és bemutatta azt az ideális szerveződési modellt, ami ezt a relokalizációt elősegítheti.

Ezt követően dr. Göndöcs István területfejlesztési szakember, a Falu-Város Vidékfejlesztési Egyesület elnöke elmondta, hogy az egyesület fő célkitűzésének tekinti a vidékfejlesztés körében a népművészet, néphagyomány megjelenítését, így a használati tárgyak, viselet, öltözék modernizálását, elkészítését.

Az egyesület e cél elérésében kiemelten együttműködik a térség egyediségét, arculatát meghatározó kisebbségeivel, így elsősorban a többségi kisebbségnek számító német és sokác, valamint a szerb, a horvát, a bosnyák és a roma hagyományőrző, kulturális, oktatási, képzési, vállalkozói civil szervezetekkel és a kisebbségi és települési önkormányzatokkal, támogatja és elősegíti a térségen belüli és határon túli együttműködéseiket.

A nemzetiségi karaktert mint erőforrást felhasználva a hagyományőrzést innovációs inputtá alakítva igyekszik foglalkoztatási projekteket generálni.

A „Kössük újra” elnevezésű projektjében az egyesület a „Hagyomány és innováció” stratégiai pillérben az un. Hordható Viselet nagyprojekt fontos elemét , azaz a „Felmérés-mintagyűjtés-technológia-kötéstechnika megtanítása-népszerűsítés-Hordható viselet- Termék” fázisokat igyekszik megvalósítani.

A délután folyamán dr. Katona Edit, a budapesti Néprajzi múzeum tudományos munkatársa, és dr. Lantosné dr. Imre Mária, a pécsi Néprajzi múzeum nyugalmazott munkatársa tartott előadást. Katona Edit a 17-18-dik századi lábbeli viseleteket mutatta be csodálatos fotók és részletgazdag ismertető keretében. Lantos Mária pedig az elmúlt századok sváb ruha és cipőviseletéről tartott hasonlóan tartalmas előadást.

Wilhelm Anikó és Hesz Anna, egyesületünk két szakértője a tolnai illetve baranyai pacskerről, kötéstechnikáinak eltéréseiről, díszítésvilágának, motívumkincsének gazdagságáról mutatott be prezentációt. Anna ismertette a Liptódon létrehozott Pacskertechnikai Állandó Kiállítás anyagát, és javaslatot tett a résztvevőknek un. Kötőkörök megalakítására.

Ezt követően a csaknem 100 fős vendégsereg megtekintette a bólyi Helytörténeti Múzeumot, ahol Lantosné Imre Mária részletesen ismertette az itt kiállított egykori bólyi pacskermanufaktúra működését.

Bóly város önkormányzata támogatásáról biztosította azt a kezdeményezést, hogy ismét Bóly legyen ennek a pacsker viseletnek a központja, e célból a konferencia megrendezéséhez is komoly támogatást nyújtott. Hárs József polgármester úr személyesen is részt vett a konferencián, és röviden ismertette a település történetét, fejlesztési elképzeléseit és kulturális-turisztikai értékeit.

A hangulatos vacsora után másnap, október 8-án Liptódra utazott a csapat, ahol megtekintették a Pacskertechnológiai kiállítást, a helyi nevezetességeket, majd rövid workshop keretében kialakították az együttműködés kereteit.

A németországi, valamint a horvát és szerb német nemzetiségi intézmények, tudományos műhelyek és civil szervezetek hasonlóan lelkesen támogatták a kezdeményezést, bár közülük sokan nem tudtak eljönni a konferenciára. A kapcsolat azonban működik, és az I. Nemzetközi Pacskerkonferencia nagy sikereként könyvelhetjük el, hogy körvonalazódik az a hálózat, amiben ezt a régi, de egészséges és ismét divattá tehető viseletet feléleszhetjük.

Várjuk mindazok jelentkezését, akik szívesen érdeklődnek a téma iránt, és kedvet éreznek a pacskerkötés elsajátításához.

„Kössük újra” – legyen a pacsker ismét része a mindennapjainknak!

Falu-Város Vidékfejlesztési Egyesület

Alacker Katalin

főtitkár

A projektet az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezelésében működő NEA civil szervezetek szakmai programjainak támogatásából valósítottuk meg.

Fotók a konferenciáról

 

← Vissza a cikkekhez